Az energiatárolás alapjai

2021. 09. 17.

Sokszor hallhatjátok tőlünk, illetve cégünk kapcsán az “energiatárolás” kifejezést, és bár a szó maga nem idegen, a témának mégis vannak olyan aspektusai, melyek elsőre nem biztos, hogy egyértelműek a hétköznapokban. 

Korábban bemutattuk saját, Veszprémben található energiatároló rendszerünket, s egyúttal azt is megígértük, hogy hamarosan az energiatárolás maga, mint fogalom és jelenség is előtérbe kerül.
Az idő eljött, ezúttal nem csak a CoreComm SI viszonylatában, hanem általánosságban is szeretnénk körbejárni az energiatárolás eléggé szerteágazó témakörét. 

Az alapelv egy “egyszerű” akkumulátor…

Az energiatárolás szó hallatán hajlamosak lehetünk valamilyen “nagy” és bonyolult rendszerre gondolni, pedig a telefon, vagy a notebook - amin valószínűleg jelenleg is olvasod ezeket a sorokat - töltése, működtetése is az energiatárolás egyszerű elvén alapul: az energia elraktározásán, felhalmozásán annak érdekében, hogy azt később felhasználásra lehessen fordítani.
Az energiatároló eszközök leghétköznapibb, leginkább ismertebb formája tehát az akkumulátor, és az előbb felhozott példától némiképp eltérve (mert használati eszközeink, mint a notebook vagy telefon azért mégsem klasszikus energiatároló eszközök, csak az elvet szerettük volna általuk elsőként kicsit közelebb hozni :) ) a tárolás klasszikusan főként két típusba sorolható:

• teljesítmény-jellegű: ebben az esetben az előzőleg hosszan töltött energiatároló rendszert gyorsan merítik, más szóval “kisütik”. Erre akkor van szükség, ha a rendelkezésre álló energiaforrás önmagában nem elegendő egy gyors lefolyású, de nagy teljesítményigényű folyamathoz, s emiatt energia-kiegészítésre van szükség
• kapacitás-jellegű: nem a nagyobb teljesítmény miatt szükséges az energiatöbblet, hanem mert nem mindig áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű áram, ezért a folyamatosan tárolt energiából pótolható, például fogyasztási csúcsidőben.

Az energiatároló eszközök típusai

A tárolási lehetőségek, illetve az ehhez szükséges eszközök tárháza rendkívül széleskörű, ezért mi csak az alapokat szeretnénk most érinteni.
A tárolásnak alapvetően két típusát különböztetjük meg: mechanikai (pl.: szivattyús víztározó, lendkerekes energiatároló), és kémiai (pl.: akkumulátorok). 
Utóbbi általánosan a lakossági felhasználásban is jelen van, és a manapság népszerű, megújuló energiával működő rendszerek is a kémiai elven alapuló eszközöket teszik népszerűbbé, elterjedtebbé.
Ezek általánosságban a mechanikus működésű rendszereknél hatékonyabbak, és több energia tárolására képesek.
A legkorszerűbb megoldások a különböző technológiák kombinációjából születnek, az így létrehozott hibrid rendszerek sokkal hatékonyabbak, mint az egyes típusok önállóan működve. 

Tartalék energiaellátás

Az energia tárolása a tartalék energiaellátás szempontjából is fontos - ekkor szintén egy korábban eltárolt árammennyiség kerül felhasználásra, és ennek hibátlan működése létfontosságú olyan kritikus rendszerek esetében, mint a bankszektor, az egészségügy, vagy akár a büntetés-végrehajtás.
Tartalék energiaellátáshoz leggyakrabban az úgynevezett UPS (Uninterruptible Power Supply) eszközöket használják, melyek áramkimaradás esetén az akkumulátorban, inverterben tárolt energiaforráshoz kapcsolódnak, biztosítva a további zavartalan működést.

Vállalatunk fő tevékenységi köre is a tartalék energiaellátáshoz köthető, melyről honlapunkon részletesen is tájékozódhat a vonatkozó menüpontokra kattintva.

Lakossági felhasználás, megújuló energia tárolása

Az energiatárolásnak nem csak ipari és vállalati, hanem lakossági szinten is megvan a létjogosultsága. Egyre többen döntenek ESS (Energy Storage System - energiatároló rendszer) telepítése mellett az áramellátás stabilizálása, illetve a túlfogyasztás extra költségeinek csökkentése, valamint egy áramkimaradás esetén a zavartalan működés biztosítása érdekében.
Az elmúlt években sokan fordultak a fentebb említett megújuló energiaforrások felé - egy napelemes rendszer esetében pedig kiváltképp fontos a megtermelt energia eltárolása, hiszen a napenergia segítségével létrehozott elektromos áram elsősorban napközben termelődik. A lakók viszont leginkább a délutáni/esti órákban vannak otthon, így a csúcsfogyasztás is ekkor jön el, s így a napközben termelt energiát addig is tárolni kell. Egyébként a technológia fejlődésének köszönhetően már nem csak áramforrásként használható a nap által termelt energia, de például a power-to-gas tárolóeszközök révén fűtéshez szükséges gázzá is alakítható. 

Ezernyi lehetőség

Az energiatárolás technológiája hihetetlenül sokszínű, ezernyi lehetőséget biztosít, köztük olyanokat, melyeket manapság még egyáltalán nem is ismerünk, vagy éppen csak kezdeti fázisban van a használatuk (például a beton, mint energiatároló közeg). A tárolás a hálózat szinte minden szintjén alkalmazható, és hosszú távon a szén-dioxid mentes energiatermelésre való átállás jövőjét rejti magában.
Cégünk ezért is foglalkozik kiemelten a technológiával, klasszikus energiatárolás, illetve megújuló energiaforrásokkal összekötött rendszerek részeként is.
 
Legújabb híreinkről, energiatárolással kapcsolatos projektjeinkről közösségi média oldalainkon is rendszeresen hírt adunk!